Bevezetés a finn gasztronómiába

FINN KONYHA

FINN KONYHA

"Oma maa mansikka, muu maa mustikka"

2020. május 16. - Finnkonyha

Ez a finn mondás magyarul azt jelenti, "otthon, édes otthon" (vagy "mindenhol jó, de legjobb otthon"), s nem véletlenül van benne a "mansikka", vagyis magyarul az eper szó. Szó szerinti fordításban a mondat azt jelenti: "saját országunk eper, más ország áfonya", s ez is mutatja, hogy az eper a finnek kedvenc gyümölcse. Éppen erre gondoltam, amikor a finn diákok ezen a héten visszatértek az iskolába. Lassan emlékké válik az otthon együtt töltött idő, ami mégis annyira jó volt. Azért az otthonlét - elsősorban a gyerekeknek - folytatódik majd a nyári szünetben, ami itt Finnországban már nincs is messze, mert május 30-án befejeződik az iskola. A nyár maga azonban még kicsit várat magára, az idő északon lassan melegszik fel. A nyár közepe Szent Iván napja körül van, ez idén június 24-én lesz. Ekkortájt érik be itt a földieper vagy szamóca (Fragaria x ananassa), ami Magyarországon már jóval korábban, májusban megjelenik. Az eper értékes, kiváltságos szerepéről Finnországban még muszáj néhány szót ejteni.

Életemben a legfinomabb epret Finnországban ettem, én is, mint Dragomán György írta egy korábbi írásában (http://gyorgydragoman.com/?p=2027). Ekkora hatalmas eperföldeket is itt láttam életemben először. Az eperföldeknél árulnak epret, de lehetőség van saját szedésre is, bárki mehet kis kosárral, vödörrel és szedhet maga epret, amit természetesen a szedés után kifizet. Így a boltinál jóval kedvezőbb áron juthatunk a gyümölcshöz. Hihetetlen jó érzés leszedni az epret, hazavinni, és lekvárt készíteni belőle. Ennél már csak az lehet a jobb, ha az ember saját maga is termeli.

mansikkamaa.jpg

Eperszedés idilli háttérrel (kép: Jukka Ritola/AL)

A földiepernek rendkívül sok fajtája van Finnországban. A legismertebbek: Polka, Honeoye, Sonata, Malwina, Rumba, Salsa, Bounty ja Korona :) . Ennél jóval több fajta ismert, de az egész országban a legkedveltebb a polka, ami egy viszonylag későn érő, de bő termést hozó fajta, nagyszemű, ragyogó vörös, tömör húsú, aromás, édes, és ezeket a tulajdonságait megőrzi fagyasztás után is.  Benne van a májusi hűvös hajnalok és a júniusi meleg  napsütés kettőssége. Ez adja a gyümölcs édességét, és éppen ezért a finn nyarak kedvezőek az epertermesztésnek, mivel sokat süt a nap, de nincs túl nagy forróság és szárazság. Finnországban közel 4000 hektáron termelnek epret, ezek nagy részét külföldi - főleg Ukrajnából érkező - bogyószedők szedik le. Bár a koronajárvány miatt aggódtak a termelők idén ki szedi le a gyümölcsöt, végül nagyobb számú hazai munkaerővel és némi ukrán segítséggel talán sikerül megoldani a legtöbb helyen a szüretet.

Ezen a térképen láthatjuk, melyek azok a helyek Finnországban, ahol a legtöbb epret fogyasztják, déli részeken inkább áfonyát szednek, Lappföldön vörösáfonyát:

marjakartta.jpg

Kép: k-ruoka.fi

Az eper leginkább Kainuu, Észak- és Dél-Pohjanmaa térségében kedvelt, de persze az egész országban szívesen fogyasztják. Érdemes is, mert a földieper alacsony energiatartalmú, egészséges gyümölcs. Több C-vitamint (45,6 mg / 100 g bogyó) tartalmaz mint a narancs, ezenkívül B-vitamint, fontos ásványi anyagokat, flavonoidokat és más, az egészségre kedvező polifenolokat is tartalmaz. Meglehetősen sok rostot is tartalmaz (1,9 g /100 g bogyó). Hűtőszekrényben +2 és +5 fok között tárolják a lehető legrövidebb ideig, de aránylag jól tűri a fagyasztást is, a finnek szívesen fagyasztják, a legegyszerűbb mód a fagyasztásra a "gurulós eper" vagyis ha egy tálcára tesszük a megmosott, lecsöpögtetett és papírtörlőn megszárított eperszemeket, s egy kis időre (2-4 óra) berakjuk a fagyasztó gyorsfagyasztó részébe, majd ha már megfagyott, átrakhatjuk őket műanyag dobozba vagy fagyasztózacskóba, és mehet be újra a fagyasztóba. Tálcán, hűtőben érdemes kiolvasztani. 

 

Az epret literenként (kb. 0,5 kg) árulják a piacon, de kapható 5 kg-os ládákban is

Epret (és sok minden mást is) árulnak az oului piacon

Fogyaszthatjuk csak magában, cukorral és tejszínhabbal, de a legfinomabb tejföllel, kevés cukorral, egy picit megtörve és összekeverve. Így vagy úgy, de együnk minél több epret!

Ünnepre készülve

Finnországban most ünneplik az édesanyákat, május második vasárnapján. Mi más kerülhetne ilyenkor az ünnepi asztalra, mint az egyszerűségében nagyszerű epertorta, ami igazán nagy klasszikus. Szinte minden nyári finn ünnephez hozzátartozik, legyen az ballagás vagy szentivánéj. Bár Finnországban az eperszezon még távolabb van, Magyarországon már hamarosan megkezdődik, ezért most álljon itt egy hagyományos tejszínes epertorta receptje:

 epertorta.jpg

Kép: valio.fi

 

Klasszikus epertorta (Mansikkakakku)

 

Hány adagra elég?

Adagok: 15

Hozzávalók:

  • a tortalaphoz:
    • 5 darab tojás
    • 3 deciliter cukor
    • 3 deciliter liszt
    • 2 teáskanál sütőpor
    • a tortalap megöntözéséhez: 1 deciliter tej, 2 teáskanál vaníliás cukor
  • töltelék:
    • 500 gramm friss eper (vagy 2 dl eperlekvár)
    • 4 deciliter tejszínhab
    • 5-6 evőkanál cukor 
    • 1 teáskanál vaníliás cukor
  • díszítés:
    • 500 gramm friss eper
    • 2 deciliter tejszínhab
    • 1 evőkanál cukor 
    • 1 teáskanál vaníliás cukor

Leírás:

  1. Melegítsük elő a sütőt 175 fokra.
  2. Készítsük el a piskótát: a szobahőmérsékletű egész tojásokat verjük habbá a cukorral.
  3. A száraz anyagokat keverjük el egymással, és szitáljuk a tojáshabhoz. Óvatosan keverjük el.
  4. Öntsük a tésztát egy kivajazott, lisztezett, kerek tortasütőbe, és süssük 30 percig a sütő alsó részében.
  5. Ha kihűlt a  torta, három egyenlő részre vágjuk, az egyes lapokat meglocsoljuk a tej-vaníliás cukor keverékkel, hogy még puhábbak legyenek majd.
  6. A tejszínt kevés cukorral verjük kemény habbá.
  7. Az eperszemeket kis darabokra, szeletekre vágjuk. Az alsó lapra rárakjuk az eperdarabok felét, és rá a tejszínhab felét, rá a második lapot, arra rá az eperdarabokat, majd újra tejszínhab következik. Amennyiben nincs ennyi friss eprünk, akkor megkenhetjük a lapokat eperlekvárral is, és arra tegyük a tejszínhabot.
  8. A legfelső lapot is rátesszük, és az egész tortát habnyomó segítségével bevonjuk tejszínhabbal. Eperszemekkel díszítjük a tetejét, az oldalát pedig tetszés szerint díszítsük tejszínhabbal, szórjuk meg mandulaforgácsokkal.

 

Vappu (Május 1.) 2020

A vappu azaz május elseje Finnországban igen kedvelt ünnep. Neve a katolikus Szent Walburga apáca nevéből ered, ezen a napon avatták szentté. A finn régi népi kalendáriumban ez a nap fontos tavaszünnep volt, tavaszköszöntő máglyákat gyújtottak, s ekkor vitték ki a marhákat először a hosszú tél után a legelőre. Sok  helyen azonban, főként az északi országrészen, többnyire az ünneplés még hókupacok között, a tavakon, folyókon olvadó jégtáblák mellett zajlik. Lappföldön még mindig lehet síelni ekkor. 

1979 óta zászlós ünnep a vappu, ma már hivatalosan a finn és a nemzetközi munka napja, a diákság ünnepe. A külső szemlélőnek egy szilveszteri karneválhoz hasonlít. Léggömbök, szerpentinek, felvonulások, és ha jó az idő, hatalmas városi piknik. Már előző este elkezdődik az ünneplés, az egyetemisták bulikat tartanak. Egykor ezen a napon kapták meg az érettségizettek a fehér tányérsapkát, amit büszkén viseltek májustól szeptemberig. Erre emlékezve május elsején ma is minden érettségizett felteszi az egyensapkáját és abban vonulnak ki az utcára ünnepelni, de sapkát kapnak a köztéri szobrok is, így Ouluban a Franzen szobor, Helsinkiben Havis Amanda szobra.  Az ünnep hangulatát a kórusok, fúvószenekarok és az elfogyasztott pezsgők fokozzák. Baráti társaságok piknikeznek és pezsgőznek a parkokban, de ilyenkor a finnek lelkesen társalognak és koccintanak idegenekkel is. Sokan étterembe mennek ünnepelni.

autosfelvonulas_05_0044.JPG

Vappu Ouluban

Mondanom se kell a vappu 2020-ban nem így fog zajlani, most mindenki otthon koccint és várja, hogy újra a szabadban ünnepelhessen, társasággal.

Marad tehát a jellegzetes május elsejei  ételek készítése otthon: sima (erjesztett ital, mézsör),  tippaleipä és a munkki. Az utóbbi hasonlít a magyar fánkra, csak kisebb, sok porcukorral szórják meg. A tippaleipä is egy érdekes fánk, a neve magyarul “csöpögő kenyér” s onnan ered, hogy a fánktésztából egy zacskó segítségével vékony szalagokat  csöpögtetünk a forró olajba.

Én most egy finn ital, a sima receptjét osztom meg, amit pár nappal korábban kell elkészíteni. A legenda szerint a vikingek használták ezt erőitalnak, azt állították, hogy halhatatlanná tesz. Az északi istenek a bölcsesség italának tartották, ezért más északi országokban is ismert. Olaus Magnus - aki az 1500-as években járt Finnországban - közli először utazási élményei között ennek a csodás, mézízű italnak a receptjét, amely méz, víz és élesztő keveréke. Finnországban kissé édesebben készítik a szokottnál, és kevesebb alkoholt tartalmaz, kb. 1%-ot. Manapság méz helyett barna cukorral édesítik. Az alkohol mennyiségét azonban mi magunk befolyásolhatjuk, azáltal, hogy mennyi cukrot és mennyi élesztőt használunk a készítéskor.

 

sima_1.jpg

A sima hozzávalói: kétféle cukor, citrom, mazsola, élesztő, víz

(a porntos mennyiséget lásd lejjebb)

sima_2.jpg

A hozzávalókat összekeverjük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk,

majd üvegekbe töltjük 

 

Sima (mézsör)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 10 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 8

Hozzávalók:

  • 2 liter víz
  • 1 darab citrom
  • 25 dekagramm barna cukor (egy részét mézzel helyettesíthetjük)
  • 25 dekagramm kristálycukor
  • 0.5 teáskanál száraz élesztő vagy egy borsónyi friss élesztő
  • 4 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál mazsola

Leírás:

1. Mossuk meg a citromot alaposan, reszeljük le a héját. Facsarjuk ki a citrom levét.
2. A víz felét forraljuk fel egy lábosban.
3. Öntsük egy nagy fazékba vagy tiszta vödörbe a kétféle cukrot, a citrom héját és a citromlevet és öntsük rá a forró vizet, majd a maradék hideg vizet.
4. Várjuk meg, míg szobahőmérsékletűre hűl. Ekkor adjuk hozzá a kit vízben feloldott élesztőt.
5. Fedjük le az edényt fedővel. Hagyjuk egy napig szobahőmérsékleten erjedni.
6. Másnap szűrjük le és palackozzuk: tegyünk mindegyik üvegbe néhány szem mazsolát és pár kiskanál cukrot. Öntsük bele az italt. Kissé zárjuk le az üvegeket.
7. Szobahőmérsékleten tárolva kb. 3 nap alatt elkészül, hűtőben kb. egy hét alatt. Akkor lesz a sima készen, ha a mazsolák feljöttek a felszínre. Hűvös helyen tartva kb. egy hétig áll el. Tálaljuk lehűtve, poharakba töltve.
1440x1080-cms-content-default-hero_sima.jpgMézsör  és fánk, a finn május elseje kellékei 
Kép: valio.fi

Hyvää vappua! 

Finn kenyerek

A sok éhínséget látott Finnországban a kenyérnek mindig is nagy tisztelete és nagyon fontos szerepe volt. A „leipä miehen tiellä pitää” jól ismert közmondás is vall erről: az embert a kenyér tartja úton, azaz életben. Soha nem hiányozhatott az asztalról, étkezés közben a kenyérrel nem volt szabad játszani, kenyérrel a szájban nem volt szabad beszélni.  Manapság is minden étkezéshez fogyasztanak kenyeret. A legrégebbi gabona az árpa, tekintve, hogy jól bírja a hideget (árpát még Lappföldön is tudnak termeszteni) és az időjárás viszontagságai ellenére jól terem. Az 1800-as évektől kezdve a rozs is kedvelt gabonává vált.  Habár a fehér kenyér az emberek képzeletében valamilyen oknál fogva a gazdagság szimbóluma, a barna kenyér pedig a szegénységé, rozskenyerükre a finnek méltóan büszkék, és ugyanolyan központi helyen szerepel az életükben, mint a szauna. 2017-ben, Finnország 100 éves évfordulójakor a legfontosabb nemzeti ételnek választották. 

finnkenyerek_0007.JPG

A kenyérválaszték Finnországban fantasztikusan széles, ugyanis a kenyérfogyasztási szokások jelentősen megoszlanak. Ez az eltérő kenyérsütési szokásokra vezethető vissza. A középkortól kezdődően két részre volt osztható az ország: a keleti területeken – ahol a kemencét fűtésre és sütésre egyaránt használták – hetente sütöttek, és így általában friss, puha kenyeret ettek, többnyire árpából készültet (ohrarieska) vagy rozsból készült cipót (ruislimppu). Az északi és a nyugati országrészeken a kemence külön helyiségben, nem a  lakószobában volt, így ritkán használták, csak évente kétszer, ősszel és tavasszal sütöttek. Jellegzetes még a nyugati területeken a szárazabb, savanyú rozskenyér (hapanleipä), amit az egész világon csak Finnországban, Oroszországban és Svédországban fogyasztanak.

Az északi vidékeken vízből, lisztből és sóból, élesztő nélkül gyúrt lyukas rozskenyeret készítettek (orsileipä vagy reikäleipä – ez a lyukas rozskenyér), amit aztán a padláson egy hatalmas rúdra felfüggesztve szárítottak és tároltak. Ez gyakran olyan kemény és száraz volt, hogy a gyerekek és az idősek tejbe mártva tudták csak megenni. 

orsileipa_1.jpg

 

A következő recept Finnország északnyugati régiójából való (Pohjois-Pohjanmaa) igazán takarékos, éppen karantén-időre való. Nem kell hozzá még élesztő sem, ez egy vékony, lapos, puha kenyérke. A tésztája a krumplipürétől lesz puha és szaftos. 

 

Krumplis kenyér (perunarieska)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 10 perc
Sütés / főzés: 15 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 4

Hozzávalók:

  • 3 deciliter krumplipüré
  • 2,5 deciliter árpa vagy búzaliszt
  • 1 darab tojás
  • 0,5 teáskanál só

Leírás:

1. Keverjük össze a tálban az összes hozzávalókat.
2. A tésztából formázzunk kis kerek vékony lapos kenyereket.
3. Villával szurkáljuk meg és süssük jó forró sütőben, 250 fokon 15 percet.

1440x1080-recipe-hero_perunarieskat.jpg

valio.fi

Hétköznapi finn ételek 1.

 Az ünnep után gyorsan vissza kell rázódnunk a hétköznapokba. Ha tovább is folytatódik a karantén-lét, akkor bizony húsvét után is újabb ételeket kell kitalálnunk, amit gyorsan el tudunk készíteni az egész családnak, és egészséges is.

A finnek a hétköznapokban tapasztalataim alapján nem töltenek el sok időt a konyhában. Nem biztos, hogy főznek minden nap, de az biztos, hogy minden nap esznek! Sokan persze megelégednek a boltban kapható félkész ételekkel is, amelyekből hatalmas a választék Finnországban. Egy kis ráfordítással azonban mi magunk is finomat készíthetünk otthon. 

Nézzük milyen ételeket esznek a finnek a hétköznapokban! A leggyorsabban elkészülő ételek a darált hússal készülő ételek, érthetően Finnországban ezek vannak a kedvencek listáján: darált hússal rakott tészta, svéd (finn) húsgombóc, darált hússal rakott krumpli, darált hússal készült leves. 

A darált hússal rakott tészta (makaronilaatikko) a legtöbb gyerekes családnál örök kedvenc, ha nem is minden héten, de kéthetente asztalra kerül. Bevallom, én egészen addig ódzkodtam tőle, amíg gyerekeim nem lettek,de azóta rájöttem, hogy nincs nagyobb öröm, mint amikor a gyerekeid megeszik és kedvelik amit főztél, ezért én is gyakran készítem. 

makaroonilaatikko_-361.JPG

 

 

Darált hússal rakott tészta (Liha-makaronilaatikko) 

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 15 perc
Sütés / főzés: 60 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 4

Hozzávalók:

  • 50 dekagramm szarvacska tészta (teljes kiőrlésű tészta is lehet)
  • 40 dekagramm darált hús (sertés, baromfi)
  • 7 deciliter tej
  • 3 darab tojás
  • 2 teáskanál só,
  • 1/2 teáskanál bors
  • 1-3 evőkanál olaj
  • 1 fej hagyma
  • 1 evőkanál oregano, bazsalikom
  • 15 dekagramm reszelt sajt

Leírás:

1. A tésztát sós vízben főzzük félpuhára kb. 4-5 perc alatt.
2. Ezalatt a hagymát megdinszteljük, majd a darált húst a hagymán kb. 10 perc alatt lepirítjuk, fűszerezzük.
3. Összekeverjük a húst a főtt tésztával. A tejet a tojásokkal elkeverjük, sózzzuk, ha szeretnénk, ekkor keverhetünk bele egy kis krémsajtot.
3. Az egészet egy kivajazott mély sütőtálba tesszük, leöntjük a tej-tojás keverékével, és a rakottast kb. 150 fokon kb. 60 percig sütjük. Az utolsó tíz percben rászórjuk a reszelt sajtot és grillfokozaton a tetejét pirosra sütjük.
4.Tálaljuk salátával, savanyú uborkával, céklával, és sok finn szerint ez az egyetlen étel, amihez valóban illik a kechup!
makaroonilaatikko_-39.JPG

Fűszeres báránysült (yrttinen lampaanviulu)

 

Ez a báránysült régi finn húsvétok hangulatát idézi. Receptjét finn barátnőmtől kaptam, aki lelkesen igyekezett megismertetni a vadhúsok ízvilágával. 

1440x1080-recipe-hero_1_lampaanviulu.jpg

Kép: valio.fi

Elkészítési idő:

Előkészítés: 20 perc
Sütés / főzés: 180 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 6

Hozzávalók:

  • 3 kilogramm bárányhús (lapocka, comb)
  • 12 gerezd fokhagyma
  • 2 deciliter kávé
  • 1 deciliter olaj
  • 5-6 darab kockacukor
  • 3 teáskanál só
  • 1 teáskanál bors
  • 1-1 maréknyi zsálya, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű
  • 2 deciliter tejszín
  • 2 deciliter húsleves

Leírás:

1. Alumíniumfóliával béleljünk ki egy sütőtálat úgy, hogy széles pereme legyen.Tegyük a bárányhúst a közepébe.
2. Főzzünk egy adagnyi erős kávét, tegyük bele a kockacukrokat és hagyjuk feloldódni.
3. Egy csészébe mérjünk egy maréknyi bazsalikomot és kakukkfüvet. Adjunk hozzá zsályát és rozmaringot, sót és borsot. Keverjük el a fűszereket egymással.
4. Hámozzuk meg a fokhagymagerezdeket, és a bárányhúst tűzdeljük meg éles késsel. A lyukakba tegyünk fűszert és fokhagymát.
5. Kevés olajjal locsoljuk meg, dörzsöljük bele a húsba a maradék fűszert, majd helyezzük a tálat az előmelegített sütőbe, 225 fokra kb. 10 percre. Aztán csökkentsük a hőmérsékletet 200 fokra, öntözzük meg a kávéval és a tejszínnel.
6. Pillanatokon belül a hús levet fog engedni és fenséges illatok járják be a konyhát. Ha alaposan beborítottuk fóliával a tepsit, a finom húslé sem fog kicsorogni és odaégni a tepsi aljára. Ekkor már locsolhatunk a saját levéből a sültre.
7. Egy óra múlva csökkentsük a hőmérsékletet 175 fokra, és továbbra is időnként öntözzük meg a hús saját levével.
8. Kb. 3 órán át tartó sütéssel éri el a megfelelő állapotot. Ekkor a fóliában felgyülemlett húslét óvatosan átöntjük egy fazékba, felöntjük egy kis vízzel, és két-három kanál lisztet adunk hozzá. Besűrítjük a mártást, egy kis tejszínnel tehetjük még krémesebbé.

Ha kihűlt, szeletekre vágjuk, és tejszínes rakott burgonyával tálaljuk. 

 

Tejszínes rakott burgonya (kermaperunat)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 15 perc
Sütés / főzés: 50 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 6

Hozzávalók:

  • 1,5 kilogramm krumpli
  • 3,5 deciliter tejszín
  • 1 teáskanál só
  • 1 csipet bors
  • 1 darab babérlevél, kakukkfű
  • 1 csipet szerecsendió

Leírás:

1. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.
2. Egy kis lábosba forraljuk fel a tejszínt babérlevéllel, kakukkfűvel, apróra vágott fokhagymával és szerecsendióval. Ha felforrt, szűrjük le.
3. A krumplit meghámozzuk, vékony karikára vágjuk.
4. Egy kivajazott tálba helyezzük a szeleteket, sózzuk, borsozzuk majd az egészet leöntjük a tejszínes öntettel.
5. Fóliával borítsuk le és süssük 200 fokon, kb. 45 percig.
6.Vegyük le a fóliát, a tetejét megszórhatjuk sajttal, pár perc alatt süssük szép ropogósra a tetejét.
kermaperuna-4.JPG

Mit esznek Finnországban húsvétkor?

A nagyböjt utolsó hete a nagyhét. Kezdetén, virágvasárnap egy régi karéliai szokás él Finnország egész területén: a kislányok boszorkányoknak beöltözve házról házra járnak és vidám versikéket, mondókákat énekelve – némi húsvéti édességért cserébe – feldíszített barkaágakkal kergetik el a rossz szellemeket a háztól s minden jót kívánnak (finnül ez a virpominen). A feldíszitett barkaágakat aztán a háziaknak adják, így mindenki otthonában ott díszeleg egy-két színes ág. A szokás Jézus jeruzsálemi bevonulását idézi, az északi országokban pálmaág helyett a legelső tavaszi ágakat, a fűzfabarkákat használták erre a célra. A tegnapi nap azért is volt különleges, mert a mostani időszakban, a karanténban először maradt el ez a szokás, de ugyanakkor a finnek kitalálták a virtuális "virpominen-t", vagyis interneten keresztül a családtagokat, ismerösöket azért a gyerekek köszönthették. 

 virpomisoksat-1593992_1920.jpg

Feldíszített barkaág

Kép: pixabay.com 

A népi hagyományban a nagyhét minden napjának különleges elnevezései vannak, amelyek régi pogány szokásokra utalnak: malkamaanantai, tikkutiistai, kellokeskiviikko, kiirastorstai, pitkäperjantai, lankalauantai, sukkasunnuntai, pälkkäpääsiäinen. Már a böjt elején megkezdõdött a régi népi hagyományban egyfajta tisztálkodás, takarítás. A tavasz, a természet megújulása az embert is környezete megtisztítására készteti. Nagyhéten már nem végeztek nagy munkát, nagypénteken már nem takarítottak, ekkor – Jézus kereszthalálának emléknapján – tilos volt minden munka, a főzés is. Ezen a napon régen csak hideg ételeket ettek (kenyeret, halat), ekkor ették a nyugat-finnországi területeken a rozsmalátából készült mämmit is. A mämmi a zsidó kovásztalan kenyér északi változata, vízből, rozslisztből, rozsmalátából készült, narancshéjjal és cukorsziruppal édesített kása, puding. Mivel elkészítése sokáig tart, ma már nem készítik házilag, hanem mindenki a bolti változatát vásárolja. 


1440x1080-recipe-hero_2_mammi.jpg

A nem túl bizalomgerjesztő, sötétbarna színű,

rozsmalátából készült mämmit vanilia- vagy tejszinhabbal kínálják

Kép: valio.fi 

A húsvét (pääsiäinen) a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának ünnepe. Az ortodox keresztény hagyományok és a pogány hagyományok egyaránt hatottak a finn húsvéti tradíciókra. Bár böjtöt nem tartottak és nem tartanak  ma sem, húsvétkor régi szokás szerint sült húsokat, főként bárányt ettek. Ez ma is igy van. A húsvét finn elnevezése is -  a pääsiäinen - Mikael Agricola finn püspök, nyelvújító szóalkotása, a böjttől való megszabadulásra utal.

Igazából nem alakultak ki a finn hagyományban jellegzetes húsvéti ételek. Az ortodox húsvéti hagyományokból vettek át néhány jellegzetes húsvéti ételt, pl. a túróval készült édességeket, ilyen a pasha (túróból készült édesség),a túrós pite (rahkapulla, lásd korábbi recept), vagy a húsvéti kalácsféle a kulitsa. Ezeket sokan készítik házilag is. 

A tojásételek és a tojásfestés szintén ortodox hagyományból származik. Húsvét vasárnap reggelén szépen terített, tavaszi színekkel és virágokkal díszített asztal várja a vendéget a finneknél. A magyar locsolkodási szertartások hallatán a finnek elborzadnak. A gyerekek azért nem maradnak meglepetéstojás nélkül, kaphatnak igazi tojáshéjba bújtatott csokitojást, ami a finn Fazer csokoládégyár találmánya, így készül: 

 

Tavaszra várva...

Már érkezik a tavasz Finnországba is, még ide északra is. Olvad a hó, úgy tűnik végleg és sokat süt a nap. Tavaszra várva, egy olyan nagyböjti receptet hoztam, amit gyorsan elkészíthetünk, és egészséges. A  spenót igazi tavaszi immunerősítő, ami ebben az időszakban ránk fér. Friss spenót híján fagyasztottból is elkészíthető, sőt a finnek nyár elején készítik friss csalánból is. 

 

spenotfozelek.jpg

Spenótfőzelék (Pinaattikeitto)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 15 perc

Hány adagra elég?

Adagok: 4

Hozzávalók:

  • 50 gramm vaj
  • 4 evőkanál liszt
  • 1 liter tej, ennek egy része lehet tejszín is
  • 150 gramm spenót
  • 1 csipet fehérbors
  • ízlés szerint fokhagyma
  • a tálaláshoz: 4 darab főtt tojás

Leírás:

1. Olvasszuk fel a vajat egy lábosban. Adjuk hozzá a lisztet, és folyamatosan kevergetve alacsony hőmérsékleten pirítsuk meg.
2. Adjuk hozzá a tejet fokozatos keverés mellett. Forraljuk alacsony hőmérsékleten pár percig.
3. Adjuk hozzá a megmosott, apróra vágott friss spenótot vagy ennek fagyasztott változatát. Főzzük kb. 10 percig.
4.  Sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint egy kis fokhagymát is adhatunk hozzá. 
5. Kínáljuk főtt tojással, rozskenyérrel.

Sütés otthon, gyerekekkel

Finnországban is bezártak az iskolák a járvány miatt, és átálltunk az otthoni tanulásra. A tanulás mellett persze muszáj az iskolásokat lekötni valamivel, ezért délutánonként néha süteményt sütünk. Húsvétra készülődve néhány túrós receptet kerestem elő, mivel az orosz konyha hatásának köszönhetően a finnek sok túrós süteményt esznek húsvétkor. A rahkapulla az egyik legismertebb túrós sütemény, amelyet gyerekekkel is könnyű elkészíteni, és elegendő mennyiség van belőle az egész családnak. Szükség esetén az adagokat meg lehet duplázni. A gyerekek a túrókrém közepébe kedvenc gyümölcsükből (eper, málna, áfonya, barack, meggy, télen a fagyasztóból, nyáron frissen) is potyogtathatnak pár szemet.

 rahkapiirakka.jpg

Túrós lepénykék (rahkapulla)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 90 perc
Sütés / főzés: 12 perc

Hány adagra elég?

Adagok:  kb 18 db

Hozzávalók:

  • Tészta
    • 7,5 deciliter liszt
    • 1 darab tojás
    • 75 gramm vaj
    • 1 deciliter cukor
    • 0,5 kávéskanál só
    • 1 teáskanál kardamom-mag
    • 2,5 dekagramm élesztö
    • 2,5 deciliter tej
  • Töltelék
    • 40 dekagramm krémtúró (krémes tehéntúró, pl. Real Nature)
    • 1 darab tojás
    • 3/4 deciliter cukor
    • 2 kávéskanál vaniliás cukor
    • 1 darab citrom (reszelt héja és a leve)
    • lekenéshez: 1 darab tojás

Leírás:

1. A tejet meglangyosítjuk, feloldjuk benne az élesztőt, és 1 kávéskanál cukorral felfuttatjuk.
2. Az élesztős keverékhez hozzáadjuk a tojást, a sót, a kardamom-magot, a lisztet kis adagokban, végül a langyos vajat.
3. Egyenletesen eldolgozzuk, addig gyúrjuk, amíg a kezünkről és a tál széléről el nem válik a tészta. Meleg helyen kétszeresére kelesztjük.
4. 17-18 db kis zsemlét formálunk belőlük, sütőpapírra tesszük, és meleg helyen ismét a kétszeresére kelesztjük.
5. Ezalatt összekeverjük a tölteléket: a krémtúrót összekeverjük a tojásokkal és a cukrokkal, valamint a citromlével és a citromhéjjal. 
6. Egy vizes pohár aljával a zsemlékbe mélyedést nyomunk és egy-egy kanál tölteléket  beleteszünk.
7. A lepénykék szélét egy egész tojással megkenjük.
8. 200 fokon kb. 12-15 perc alatt szép aranybarnára sütjük őket.

A világ legfinomabb lazaclevese

Számomra az egyik legfinomabb finn leves egyértelműen a lohikeitto, azaz a lazacleves. Nagyszerűségéről már kedvenc íróm, Dragomán György is írt. Amilyen nagyszerű ünnepi étel, olyan egyszerű is, éppen ezért akár egy hétvégén vagy hétköznap is elkészíthetjük. A magyar halászlétől kissé távol áll, ebbe egyáltalán nem kerül paprika, annál több friss kapor. A lazacleves – s ebben egyezik a magyar halászlével – egy alaplé készítésével kezdődik:a hal fejét, farkát, uszonyát megfőzik. A levet leszűrik, majd újból felforralják, ekkor már a burgonyával, hagymával, fűszerekkel. Csak ezt követően adják hozzá a kifilézett lazacdarabokat, vigyázva, hogy össze ne törjenek, és további pár percig főzik. Az utolsó percekben tejszínnel sűrítik. Igazi rozskenyérrel tálalva jól esik akár egy hideg téli vagy meleg nyári napon. Kis darab lazacból is elkészíthetjük, álljon itt egy egyszerűbb recept:

 1440x1080-recipe-hero_leves.jpg

Kép: valio.fi

Tejszines, kapros lazacleves (lohikeitto)

 

Elkészítési idő:

Előkészítés: 30 perc

Hány adagra elég?

Adagok:4

Hozzávalók:

  • 40 dekagramm lazac
  • 1 liter víz
  • 2-3 darab krumpli
  • 1 fej hagyma
  • 1 teáskanál só
  • 1-2 darab babérlevél
  • 2 deciliter tejszín
  • 4-5 darab szegfűbors
  • 0,5 deciliter friss kapor

Leírás:

1. A lazacfiléről távolítsuk el a bőrt, és vágjuk 2x2 cm-es kockára a halat.
2. Fűszeres (só, bors, citrombors, kapor) vízben főzzük meg a megtisztított, kockára vágott krumplit és a finomra aprított hagymát félig puhára.
3. Ha a krumpli már félig megpuhult, akkor beletesszük a halat, amelyet kis darabokra, kockára vágtunk. Lassú tűznél további 5 percig főzzük.
4. Az így elkészült leveshez adjuk a tejszínt. Felforraljuk, és apróra vágott kaporral megszórva, árpa- vagy rozskenyérrel azonnal tálaljuk.
 A hagyományos finn hallevesbe – ahogy a magyar halászlébe sem – nem kerül igazán zöldség, de ha szeretjük, tehetünk bele pl. egy szál répát és petrezselymet.

 

 

süti beállítások módosítása
Mobil