A mai vasárnap egyben Valentin-nap, ami Finnországban nem a szerelmesek, hanem a barátok napja, de ugyanakkor ez az utolsó farsangi vasárnap is. Idén rengeteg hó esett Finnország északi részén, de a déliek sem panaszkodhatnak most azt hiszem. Az országban mindenhol lehetőség van a sielésre és a szánkózásra. Ami nálunk a farsang, az a finneknél laskiainen, vagyis a húsvét előtti böjtöt megelőző időszak utolsó nagy, vidám örömünnepe. A hagyományos beöltözés, a farsangi álarcosbál nem jellemző, de laskiaistiistai (vagyis húshagyókedd) napját (illetve az előtte lévő hétvégét is) szánkózással ünneplik. Február-március környékén érezhetően hosszabbodnak a nappalok, a nap már egyre többet süt, a hideg enyhül, így több lehetőség van a kintlétre.

Napakelkka, azaz rúdszánkózás, amikor az egyik ember forgatja a tengely körül forgatható szánkót. 

Kép: wikipedia.fi (Petri Tapola) 

Régen a paraszti életben is fontos ünnepnap volt a húshagyókedd, amelyhez számos pogány hiedelem és tilalom kapcsolódott. Az étkezési szokásokat tekintve régen ekkor lehetett még enni zsírosabb ételeket a böjt előtt. Úgy tartották, minél inkább csillog a zsír az étkezõk ujjain és száján, annál jobban híznak majd tavasszal a disznók és annál jobban tejelnek majd a tehenek. Ilyen zsírosabb étel volt pl. a rasvarieska, azaz árpaliszből készített lepénykenyér, a tetején húsos szalonnával, vagy a liharokka, ami száraz zöldborsóból készült sűrű leves, belefőzött rozsszemekkel és disznócsülökkel vagy fejhússal. Ennek a mai, egyszerűbb változata a hernekeitto, azaz a sűrű borsóleves füstölt csülökkel, a hagyomány szerint ha ezt ették, akkor biztosan elég borsó terem majd a következő nyáron. Fűszerezése egyszerű, sót, borsot, majoránnát és egy kis mustárt használnak. 

A finn borsóleves nem csak ilyenkor népszerű, igazából (majdnem) minden csütörtökön ezt eszi a kisgyerekektől kezdve a felnőttekig mindenki a menzán. Ennek is vallási oka van: a péntek böjti napnak számított, ezért fogyasztottak a megelőző napon ilyen tápláló, zsírosabb ételt. Én is az iskolai menzán ismertem meg, nem sokkal Finnországba érkezésem után. Otthon szerettem a borsófőzeléket, tehát nagy gondom nem volt a borsóval, de azon igencsak elcsodálkoztam, hogy a finn borsóleves (vagy főzelék, mert olyan sűrű) száraz zöldborsóból készül. Nem a hántolt borsóból, hanem a hántolatlan, egész száraz zöldborsóból. Mivel az alapanyagok egyszerűek voltak, olcsó és könnyen szállítható, ezért manapság is nagyobb rendezvényekre gyakran készítik, de a finn katonák egyik kedvenc (és gyakori) étele is. 

Mivel a borsó száraz, előző este be kell áztatni, és azt sem mondanám, hogy pikk-pakk elkészül, de mégis megéri elkészíteni, mert az íze finom. 

Finn borsóleves (hernekeitto)

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• 50 deka zöldborsó (száraz)
• 50 deka füstölt sertéscsülök
• 30 deka friss sertéshús (lapocka vagy dagadó)
• 1 fej hagyma
• 2 teáskanál só
• 1 csipet bors
• 2 teáskanál majoránna

Leírás:

https://finnkonyha.blog.hu/9999/12/31/laskiainen_350

A Runebergin torttu az egyik legnépszerűbb finn sütemény. A finn boltokban már januártól kezdve megjelennek a henger alakú, málnalekvárral és fehér cukormáz-karikával díszített mandulás tortácskák, amelyek lassan, de fokozatosan jelzik, hogy közeledik Runeberg napja, február 5-e. 

Johan Ludvig Runeberg (1804. február 5., Pietarsaari - 1877. május 6., Porvoo) finnországi svéd romantikus költő. Munkásságának fontos szerepe volt a finn nemzeti tudat kialakításában. Műveit svéd nyelven írta, mivel akkoriban a  finn nyelvű irodalom még nem bontakozott ki. A haza szépségét méltató "Vårt land" (Hazánk) című költeményének megírásakor valószínűleg Vörösmarty Mihály Szózata is hatással volt. Később a verset megzenésítették, Paavo Cajander fordításában, Fredrik Pacius zenéjével "Maamme" címmel lett a finnek himnusza. 

 A költő kedvenc süteménye volt ez a málnalekvárral díszített tortácska, amelynek receptjét ma is a Porvooi Múzeumban találhatjuk. Az interneten számos recept megtalálható, készítik kristálycukorral, barna cukorral, teljes kiőrlésű liszttel, stb. Egy biztos, darált mandula kell hozzá, ez nem hagyható el. Gluténmentesen is elkészíthetjük, a lisztet gluténmentes lisztre vagy teljes egészében mandula- és diólisztre cserélve. Finnországban lehet kifejezetten ehhez a süteményhez készült henger alakú formát is kapni, de muffinformában is süthetjük. Idén úgy döntöttem, inkább készítek egy nagy tortát, hogy egyszerűbb legyen. Emellett persze még készültek mutatós kis muffinok is. 

Runeberg tortája (Runebergin kakku)

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• Tészta
  • 20 dekagramm vaj v. margarin
  • 2 deciliter kristálycukor v. barna cukor 
  • 2 teáskanál vaníliás cukor
  • 2 tojás
  • 2 deciliter liszt (teljes kiőrlésű is lehet)
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 2 deciliter darált mandula 
  • 1 deciliter babapiskóta vagy édes morzsa (kekszmorzsa)
  • 1 deciliter mézeskalács-keksz morzsa
  • 1 teáskanál rum vagy amoretto likőr vagy mandula- vagy rumaroma
  • 1 deciliter almalé v. tejszín
• Tetejére 
  • 2 deciliter málnalekvár
  • kb. 1 deciliter porcukor
  • 1-2 evőkanál víz

Leírás:

Kép: valio.fi

A következőkben ismét egy kedvenc receptemet osztom meg, ez pedig a kaalilaatikko, a finn rakott káposzta receptje. A laatikko elnevezés - magyarul láda, ládikó, doboz - a rakott jellegre utal, olyan egytálételre mint a rakott tészta (makaroonilaatikko), vagy a rakott krumpli (perunalaatikko) stb. A kaalilaatikko nyár végén, ősszel az egyik legfinomabb szezonális étel. A káposztát régóta termesztik Finnországban, a finnek szeretik, akár főzve, sütve vagy salátaként elkészítve. Érdekes, hogy sok más zöldség nevében is szerepel a káposzta elnevezés (a finn kaali szó szerepel az elnevezésben) amelyek mi magyarok nem nevezünk káposztának, pl. a karalábé-kyssäkaali.  Nagyon jó minőségű fejes káposzta kapható télen is, amikor pedig már elfogy a finn készlet, kora tavasszal megjelenik a magyar korai káposzta a boltokban. A savanyú káposzta is ismert, de fogyasztása már kevésbé gyakori. Hogy hogyan készül az egyik legtradicionálisabb magyar étel, a töltött káposzta a finn konyhában, arról majd legközelebb, most jöjjön a tepsis rakott káposzta.

Ez az étel is kissé különbözik a magyar rakott káposztától vagy a rakott keltől, de ízvilágban nagyjából ugyanazt hozza. Itt is a sós és az édes ízek találkozása jellemző, ugyanis a lepirított, fűszeres húsból és édes káposztából (fejes káposzta) készülő rakottast sziruppal locsolják meg. Ebből kevés kell, el is hagyható, ha valaki nem szereti az édesebb ízeket, de ehhez az ételhez nagyon illik, mivel a hosszú sütőben való sütéstől és a sziruptól a káposzta karamellizálódik. Érdemes kipróbálni, nem csak rizzsel, hanem árpagyönggyel (gersli) is.

A recept a következő: 

Tepsis rakott káposzta (kaalilaatikko)

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• 1 kis fej káposzta
• 2 fej hagyma
• 50 dekagramm darált hús 
• 5 dl víz
• 3 db fokhagymagerezd
• 4 deciliter rizs vagy árpagyöngy
• 2 evőkanál vaj vagy olaj
• 0,5 - 1 deciliter nádcukorszirup
• 0,5 teáskanál bors
• 2 teáskanál só
• 1 teáskanál szárított majoránna
• 2-3 babérlevél 
• 3 dkg vaj 
• 1,5 deciliter barna sör (elhagyható) vagy húslé

Leírás:

A sorsolás lezárult, a szerencse most Odorné Darócz Editnek kedvezett, így ő lehet egy finn szakácskönyvvel gazdagabb. Gratulálok a nyertesnek! Köszönöm, hogy sokan követtétek a blogot 2020-ban, 2021-ben is várom azokat, akik finom finn ételekkel szeretnének megismerkedni. Jó főzőcskézést kívánok! 

Az új év olyan gyorsan elkezdődött, hogy az első néhány nap már el is repült. Finnországban vízkereszt napja ünnep volt, így ezt követően kezdődött el a tanítás az iskolákban. Sokan meghosszabbított téli szünetet tartanak, s majd csak a jövő héten kezdik el a munkát. Az új évvel beköszöntött a hidegebb idő is. A karácsony szokatlanul meleg volt - az összes, decemberben esett hó szinte teljesen elolvadt - így ha éppen dec. 24-én nem esett volna egy kevés, akkor majdnem fekete karácsony lett volna itt északon. Ami azért nagyon fura. Szerencsére december végére megérkezett a kiadós hóesés, a gyerekek legnagyobb örömére, mert így szilveszterkor már bepótolhatták a karácsonykor elmaradt szánkózást.

Az újév első napjaiban azonban igen lehűlt a levegő, előfordult -20 fok körüli hőmérséklet is északon. Egyáltalán nem hiányzott ez a hideg, de általában a január itt ilyen, s most is várható, hogy még egy-két hétig -10-fok alatt lesz a hőmérséklet. November vége óta mi már úgyis a kaamos időszakát éljük - ezt az észak-számi nyelvből eredő szót nem lehet egy szóval magyarra fordítani – sarki éjszakát jelent – az évnek az a szakasza ez, amikor a nap nem kel fel a horizont fölé. Minél közelebb megyünk az északi sark felé, annál hamarabb kezdődik és annál tovább tart ez az időszak. Minthogy Finnország területének körülbelül egyharmada van az északi sarkkör felett, a kaamos különböző időpontokban kezdődik. A leghosszabb a kaamos-idő Utsjokiban, ahol november 25 és január 17 között nem kel fel a nap. Ivaloban a kaamos december 12-től január 8-ig tart, azaz ezalatt az idő alatt nem kel fel a nap a horizont fölé. Dél-Finnországban nincs kaamos, Ouluban sem, de itt az északi sarkkör alatt kicsivel, a nap most 10.14-kor kel, és 14.36-kor nyugszik. Sajnos többségében felhős az égbolt, ritkán napos. Mégsincs teljes sötétség, a sötét égboltot a holdfényben a fehér hótakaróról visszaverődő fény világítja meg, és gyönyörű, kékes színű a táj.  

Kaamos Lappföldön (Ylläs) Kép: foreca.fi

Hogy az időjárás-jelentés után az ételek felé tereljem a szót, ilyen télies időben nincs is jobb egy tál igazi gőzölgő forró levesnél, ebédre vagy vacsorára. Előkerülnek a magyaros levesek, amelyeket szívesen készítek ilyenkor, de a finnek is gyakran készítenek levest télen. Általában krémleveseket készítenek, itt ettem először és nagy kedvencem lett a répaleves, amit ma már kissé felturbózva készítek. Jöhet bele vöröslencse, vagy batáta, de más zöldség is (pl. zeller), ha nem gyerekeknek készül, akkor chili és gyömbér is, fűszerként pedig természetesen narancshéj és kardamom-mag! A hétköznapi répaleves így lesz igazán különleges, selymességét a krémsajt hangsúlyozza. Érdemes kipróbálni! 

Fűszeres batáta-sárgarépakrémleves (Bataatti-porkkanasosekeitto)

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• • 5 dkg vaj
  • 4 szál sárgarépa
  • 1 batáta
  • 1 fej hagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • fél gyömbér
  • 1 dl narancslé (friss) 
  •  reszelt narancshéj
  • só, bors, őrölt kardamom-mag, füstölt fűszerpaprika
  • 5 dkg pirított tökmag, tökmagolaj 
  • 2 evőkanál natúr vagy borsos krémsajt 

Leírás:

Itt az idő, hogy nekilássunk az egyik kedvelt finn karácsonyi sütemény sütésének, ez pedig nem más, mint a datolyás kuglóf. Nincs ünnepi asztal e nélkül, kávé vagy forralt bor mellé kitűnő. Ajándékba is adható, könnyű csomagolni, sokáig eláll. Mag nélküli datolyát Finnországban sokfelé árulnak, azonban ha magvasat kapunk, azt alaposan ki kell magvalni. A borban, vagy kávéban főtt datolya teszi puhává, szaftossá ezt a süteményt. Aszalt szilvával is készíthető, ha éppen nem találunk datolyát. 

Finnországban a hosszú téli időszakban kicsik és nagyok egyaránt előszeretettel fogyasztanak forró italokat. A teák mellett imádják a felmelegített áfonyalevet, de gyakran készítenek glögit is, amely fűszerezésében hasonlít az általunk ismert forralt borra. Már december elejétől kínálják vendégségben, kiskarácsonyi partikon, összejöveteleken. A fűszeresen izzó ital azonnal karácsonyi hangulatot áraszt. Az első glögi-italt  - amely általában vörösbor alapú alkoholos ital - valószínűleg a rómaiak készíthették, az első receptet ugyanis egy római kori szakácskönyvben találták kb. 2000 évvel ezelőttről. Ezer évvel később a franciák készítették el a saját verziójukat, ebből lett népszerű ital egész Európa-szerte. Finnországba Svédországból került, 1929-ben egy diplomata hölgy ajándékként hozta Stockholmból, ahol nagyon megszerette. A finn glögi szó a svéd glögg szóból származik, amelynek viszont a régebbi glödg szó az alapja, amelyet a „melegedni” glödga ige alkotott. Svédországban a forralt bor karácsonyi ünnepi ital a 19. század óta.

A glögi manapság egész Finnország karácsonyi ünnepi itala. Az ital népszerűsége az 1960-as években kezdett növekedni, amikor sok család maga készítette el saját karácsonyi italát. A recepteket gyakran magazinokból szerezték be, s általában karácsony szentestéjén fogyasztották, miután visszatértek a temetői látogatásból és a karácsonyi templomi szertartásból, vagy egy hosszú szánkózás után szerettek volna felmelegedni. 

Finnországban készen is kapható ez az ital, alkoholos és alkoholmentes változatban is. Rendkívül sokféle változata létezik. Ebbe a házi receptbe éppen bor kerül, de ha gyerekeknek, alkoholmentes változatban készítjük, akkor érdemes karakteresebb szörpöt pl. feketeribizli-szörpöt vagy áfonyalét használni.

Kép: arabia.fi

Leírás:

Fűszeres karácsonyi ital (Glögi)

 

Hány adagra elég?

Adagok: 4 adag

Hozzávalók:

• 2 darab fahéj rúd
• 10 darab szegfűszeg
• 1 kis darab gyömbér
• 2 deciliter cukor
• 2 deciliter fekete-ribizlilé vagy szörp
• 4 deciliter víz
• 1 teáskanál kardamom-mag
• 1 üveg vörösbor

Leírás:

1. Mérjük ki a fűszereket egy fazékba. Adjuk hozzá a cukrot és feketeribizli levet.

2. Hevítsük és forraljuk, amíg a keverék sziruppá sűrűsödik, azaz körülbelül 10 percig.

3. Vegyük le a főzetet a főzőlapról.

4. Öntsük a vörösbort a főzethez és jól keverjük össze.

5. Szűrjük le a fűszereket. Ha szeretnénk, erősíthetjük a forralt bort még tiszta likőrrel, portói borral vagy konyakkal. Melegítsük, de ne forraljuk fel.

6. Öntsük az italt poharakba, tegyünk az egyes italokba mazsolát és mandulát. Azonnal kínáljuk.

Tipp!

• Alkoholmentes forralt bort készíthetünk ízesített szörpből és megfelelően hígított gyümölcsléből. Próbáljuk ki például a szőlőlevet, a ribizli-, áfonya-, és almalevet.
• Cseréljük le a fehér cukrot sötétre. Próbáljunk ki például barna, muscovado vagy nádcukrot. A méz és a juharszirup is különleges ízt kölcsönöz.
• Ha a gyümölcslé édes, csökkentsük a cukor mennyiségét. 
• Fűszerezzük bátran. Próbáljuk ki például a borsot, a chilit vagy a gyógynövényeket. Használat után megszáríthatjuk a fahéjat, csillagánizst, szegfűt és kardamomot, és újra felhasználhatjuk.
• A glögit a poharakba töltve mazsolával és manduladarabokkal díszítik.

 

Fűszeres ital gyerekeknek

Hozzávalók:

- áfonyalé

- szőlőlé

- fűszerek: gyömbér, kardamom-mag, szegfűszeg, fahéjrúd

- narancshéj

- szükség szerint cukor

Egy lábasba öntsünk egy liter szőlőlevet és szintén egy liter áfonya- vagy ribizlilevet. Keverjük össze, és kóstoljuk meg. Ha túlságosan töménynek érezzük, adjunk hozzá ízlésünknek megfelelő mennyiségű vizet, de ne túl sokat, az italnak intenzívnek és édesnek kell lennie.Tegyünk bele pár szem szegfűszeget, egy fahéjrudat, egy késhegynyi kardamom-magot, reszeljük bele egy narancs héját és egy kevés gyömbért is. Ha úgy gondoljuk, hogy nem eléggé édes, tegyünk hozzá még cukrot is. Forraljuk fel, szűrjük le, és forrón fogyasszuk.

Minden kedves blogolvasónak

áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!  

„Bárcsak jönne a karácsony, hogy ehessünk éjszaka is” („Tulisipa joulu että saisi yölläkin syödä”) – mondja a finn szólás. Kétségkívül a legnagyobb ünnep Finnországban a karácsony (finnül joulu). A joulu szó ősi germán eredetű, a hjul szóból származik, ami kereket jelent, és a Napra utal. Ugyanebből a szóból ered a finn juhla, azaz ünnep elnevezés is. A karácsonyvárás nagyon hamar megkezdődik Finnországban, október végén, legkésőbb november elején. Az üzletek ekkor öltöznek karácsonyi díszbe, és kínálják egészen karácsonyig portékájukat. A házak ablakaiban megjelennek a gyertyák, az udvarokon a karácsonyi fények, a munkahelyeken november végén-december elején pikkujoulu-kat, azaz kiskarácsonyi partikat szerveznek. A pandémiás helyzet miatt most ez a legtöbb helyen elmaradt, mivel sokan otthonról dolgoznak. Az otthonokban is hosszú készülődés előzi meg a karácsonyt, hiszen ilyenkor minden háziasszony szereti sajátkezűleg elkészíteni az ünnepi finomságokat. Ráadásul Finnországban is minden háziasszony úgy véli, a lakásnak ragyognia kell, mire a fenyőt behozzák a házba.

Köztudottan a Mikulás hazája Finnország, azon belül is Lappföld. A „karácsonyi apó” (Joulupukki) talán a legismertebb finn személy, sokak szerint az egyetlen igazi Mikulás. Korvatunturiban, azaz szó szerinti fordításban a Fülhegyen (azért van füle, hogy hallja, melyik gyerek viselkedett jól vagy rosszul), egy isten háta mögötti kis faluban él segítőivel, a tonttukkal, akik világosságot hoznak a sötétségbe, a hosszú finn éjszakákba. A manók jótevők, segítenek az embereknek, ajándékot visznek szegénynek-gazdagnak, és segítik a betegeket, az állatokat. Ők képviselik a jót, sok finn dal szól róluk. A finn gyerekeket tehát a manók már jóval karácsony előtt figyelik, vajon jól viselkednek-e.

A karácsony általában a nyugalmas, békés szaunázás örömét jelenti a finneknek, a közös családi együttlétet, és nem utolsósorban a nagy közös vacsorát. Az 1900-as évektől kezdve díszítenek karácsonyfát is, viszonylag egyszerűen, nem túl sok csillogó dísszel, inkább természetes díszekkel, és sok helyen hazafias módon finn zászlókkal. De nem minden családnál jellemző ez sem, ahogy a nagy ajándékosztás sem. Gyakran adnak egymásnak kézzel készített ajándékot (pl. jó meleg kötött zoknit), ami mindennél értékesebb. Karácsonykor összegyűl a népes család az asztal körül, karácsonyi dalokat énekelnek, de az elhunytakról sem feledkeznek meg, délután mindenki visz virágot a temetőbe.

Az ételeket már pár nappal előtte elkészítik, időben, különösen a halételeket, amelyeknek pácolódniuk kell, vagy a rakott ételeket, amelyeknek állniuk kell pár napig. Úgy tartják, karácsonykor bőségesen kell étkezni, hogy a következő év is bőséges legyen. Éppen ezért már december 24-én reggel különlegesen finom ünnepi tejbekását (joulupuuro) esznek, mandulával, szárított gyümölccsel, mazsolával, hogy az esti fő étkezésig jól bírják. Ez a szokás igen régi eredetű, és összefüggésben van azzal, hogy a kása nagy tiszteletnek örvendő étel volt az északi országokban, Norvégiában, Svédországban. Általában fehér rizsből készítik karácsonykor, és nem árpából, vagy zabból, mint hétköznapokon. A tejben főtt fehér rizs a tisztaságot jelképezte. A legtöbb családnál ma is ezzel kezdődik a karácsony. 

December 24-én a reggel karácsonyi tejberizzsel kezdődik, amelybe mandulát rejtenek, aki megtalálja, annak szerencséje lesz a következő évben (Kép: myllynparas.fi)

Szenteste vacsorára előételnek sózott, vagy enyhén füstölt, kaporral fűszerezett lazacot fogyasztanak, marinált halakat; főtt, lúgban áztatott tőkehalat (lipeäkala)  és heringsalátát (sillisalaatti). A hagyományos karácsonyi főétel az egybesült bőrös sonka (kinkku), amit nyersen szegfűszeggel tűzdelnek meg, mustárral kennek meg és sütőben sütnek szép pirosra. Ez az étel valószínűleg svéd hatásra került a finn konyhába. Mivel disznóhúst csak ritkán ettek, sokáig igen értékesnek számított és drága volt, az 1930-as években vált általános karácsonyi étellé. Az 1980-as évektől kezdve a pulyka is megjelent könnyebb ünnepi ételként. A sonkához vagy pulykához céklasalátát, azaz rosollit fogyasztanak, és különböző rakott zöldségeket (laatikko), felfújtakat: répát, krumplit, karórépát. Karéliában a karácsonyi ételekhez különböző pirogok tartoznak: rizzsel vagy főtt krumplival töltve.

Az ünnepkor a kenyér is különleges: aludttej, reszelt narancshéj, kömény és szirup keverékével készült rozskenyér. Karácsony másnapján általában ugyanazokat az ételeket ették. Az ünnepi asztalhoz hozzátartozott a házi készítésű sör, és a glögi (forralt bor), az ünnepi kávé, valamint különböző sütemények: mézeskalács (piparkakku), karácsonyi szilvás forgók (joulutorttu) és egyéb kalácsok, a szárított aszalt szilvából készült kompót (luumukiisseli) vagy a vegyes gyümölcsökből készült levesféle.

Régi kép egy tipikus finn karácsonyi asztalról: főszereplő az egyben sült, szeletekre vágott sonka, mellé köretként rakott répa- és karórépa, sokféle saláta pl. gomba vagy céklásaláta kiséri (Kép:Kirsti Kuusisto)

Korábban megosztottam a finn halászlé, azaz a kapros halleves receptjét, ajánlom mindenki figyelmébe, még a kezdők is bátran próbálkozhatnak vele (https://finnkonyha.blog.hu/2020/03/13/a_vilag_legfinomabb_lazaclevese).

Az alábbi receptet szintén érdemes kipróbálnia annak, aki szereti a halat, és valami különlegesre vágyik. Az egyik kedvenc karácsonyi receptem.

Márványsajtos sült lazac

(Sinihomejuustolla täytetty lohi) 

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• 200 gramm márványsajt
• 600 gramm lazac filézve
• 1 darab citrom
• 1 csokor kapor (szárított is jó)
• 1 teáskanál só
• citrombors, sült hal fűszerkeverék

Leírás:

December 13-án Luca napját ünnepeljük. Bár Magyarországon is jelentős ünnepnek számít, amelyhez számos népi hagyomány kötődik, ez egy igen népszerű skandináv ünnep. Finnországban főleg a svéd ajkúak ünneplik. Ezen a napon Szent Lucia (Sancta Lucia 283-304) mártírhalálára emlékeznek, akinek neve a latin lux, vagyis fény szóból ered. A fény ünnepe a kereszténység előtti időkig nyúlik vissza. Lucia a vakok és a gyengénlátók szentje, aki fényt hoz a téli sötétségbe. Ezzel a nappal hivatalosan megkezdődik a karácsonyi időszak. 

A Luca-napot eredetileg, svéd hatásra, elsősorban a svéd nyelvű közösségekben kezdték el ünnepelni; már az 1800-as évekből is vannak feljegyzések Porvoo-ból Luca napi lakomákról, fesztiválokról. Később az ünnep Finnország más részein is elterjedt. 1949 óta minden évben választanak Luca-szépét, a svéd nyelvű Hufvudstadsbladet újság hirdetésére már ősztől lehet jelentkezni. Feltételei, hogy a legalább 18 éves, svéd ajkú jelentkezőnek legyen szép énekhangja és jártassága közönség előtt, ugyanis a kiválasztott lányra társadalmi feladatok is várnak, templomi kórusokkal együtt énekel templomokban, árvaházakban, idősek otthonában, börtönökben és kórházakban, valamint részt vesz a Luca napi körmenetben is. Októberben mutatják be a jelölteket az ország minden részéből. A legtöbb olvasói szavazatot szerző lány lesz az azévi Luca-lány. A szavazással egyidőben gyűjtés is indul, és az összegyűjtött adományokat szociális és egészségügyi célokra fordítják. Luca szépét december 13-án  a helsinki katedrálisban ünnepélyes keretek között koronázzák meg, és a koronázást követően a többi jelölt lánnyal együtt ünnepélyes menetre indul hintón, hogy elvigye a fényt az emberekhez. Hatalmas tömeg várja őket a katedrális előtt és kiséri végig útjukon. Nem csoda, hiszen a lányok gyönyörűek, fehér hosszú ruhát viselnek piros övvel, fejükön gyertyakoszorú van - ma már teljesen biztonságos, elektromos -, és a kezükben fehér gyertyát tartanak. 

Luca szépe 2017-ben a helsinki katedrálisban (Kép: helsinginseurakunnat.fi)

2020-ban Ouluban Sissel Granholm-ot választották meg Luca szépének

Természetesen a skandinávoknál nincs ünnep ételek nélkül, ehhez a naphoz a Lucia-pulla kötődik (svédül lussekatt), amely egy édes kelt tészta, kalácsféle. A lussekatt szó szerinti fordításban Lucia macskát jelent, a név itt a cica kunkori farkára emlékeztető formára utal és gyönyörű napsárga színét a sáfránynak köszönheti. Álljon itt akkor a recept: 

Luca napi kalács (Lucian-pulla, Lussekatt)

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• • 5 deciliter tej
  • 1 kilogramm liszt
  • 50 gramm élesztő
  • 20 dekagramm vaj
  • 0,5 gramm sáfrány
  • 1 evőkanál kardamom-mag
  • 2 tojás + 1 tojás a lekenéshez
  • 2 deciliter cukor
  • 1,5 teáskanál só

Leírás:

Magyarországgal ellentétben, december 6-ának a Mikulás (azaz Joulupukki) országában semmi köze nincs a Mikuláshoz. Ez a nap a független Finnország születésnapja. Pontosan 103 évvel ezelőtt, 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn Nagyhercegsége volt. 1919 óta ünneplik ezt az ünnepet, amelyhez hagyományos programok tartoznak: a nap zászlófelvonással kezdődik, majd megemlékezésekkel folytatódik a hősök emlékműveinél, koszorúzás, valamint ünnepi istentisztelet követi egymást. Minden évben más-más városban tartanak katonai parádét, a diákok pedig estére fáklyás felvonulást szerveznek. Finnországban ekkor adják át az állami és katonai kitüntetéseket, csakúgy, mint Magyarországon az állami ünnepeken. Ezen a napon estére az egész város ünnepi fénybe öltözik. Pontban 18 órakor két szál kék-fehér gyertyát gyújtanak meg a házak ablakaiban, ezek a szabadságot és összetartozást jelképezik. Nagyjából ezzel egy időben kezdődik a fogadás is az elnöki palotában Helsinkiben, ahol a köztársasági elnök közel 2000 meghívott vendéget - veteránokat, a kormány tagjait, minisztereket, parlamenti képviselőket, nagyköveteket, az év kiemelkedő személyiségeit, művészeket, sportolókat, és más kitüntetett embereket pl. tanárokat, egészségügyi dolgozókat - fogad, és egyesével kezet fog velük. A kézfogást és az utána következő bált a televízió is közvetíti, ami a legnépszerűbb adás az évben. Szinte mindenki követi a tévéközvetítést, egyidőben az otthoni ünnepléssel. Néhány éve, a 100. évfordulón az egész világ Finnországot ünnepelte, Finnországban pedig egész éves nagyszabású ünnepléssorozat zajlott. Idén ez az ünnep is más lesz, mint a megszokott, jóval egyszerűbb: nincs nagy fogadás, meghívott vendégek, de van egyszerűbb ünneplés, és tévéközvetítés. Mindenki otthon ünnepel, ki-ki pezsgővel, vagy glögivel (forró karácsonyi ital) koccint, és ünnepi ételek kerülnek az asztalra. 

Mit fogyasztanak a finnek ilyenkor? Az ünnephez különleges, többségében régi, hagyományos jellegű ételek kötődnek: karéliai pirog, karéliai ragu (lásd korábbi receptek) vagy különlegesebbként rénszarvaspörkölt, halak mindenféle formában, a tévénézéshez pedig kis falatkák járnak, sós és édes töltelékekkel. Fontos, hogy az ételek hazai alapanyagból készüljenek. Sütemények is bőségesen akadnak az ünnepi asztalon: természetesen tortának lennie kell egy születésnapi ünnepen, ez többnyire valamilyen finn bogyós gyümölcs - áfonya, eper, mocsári hamvas szeder vagy homoktövis - felhasználásával készülő tortacsoda. Itt egy kedvenc receptem, ezzel gratulálok a 103 éves Finnországnak: 

Hyvää itsenäisyyspäivää Suomi! 

Kép:valio.fi

Áfonyás sajttorta (Mustikka-juustokakku) 

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

keksz alap:

• 15 dekagramm zabkeksz
• 60 gramm vaj
• 0,5 teáskanál kardamom-mag

töltelék:

• 250 gramm áfonya (fagyasztott is jó)
• 2 deciliter görög joghurt
• 2 deciliter tejszínhab
• 600 gramm mascarpone vagy natúr krémsajt
• 2 evőkanál cukor
• 5+2 gramm zselatin levél

Leírás:

Tortakészítés közben (vagy evés közben) hallgassátok meg a legismertebb finn zeneszerző, Sibelius művét, és nézegessetek gyönyörű képeket Finnországról: