Egy új ünnep egy régi helyén. Így is jellemezhetném a halloweent, ezt az ősi keltai hagyományokból kialakult ír ünnepet, ami az angolszász országoktól átvéve egyre jobban teret hódít Finnországban is. Egy gasztroblog szempontjából azonban sokkal fontosabb mi volt ennek az ünnepnek a helyén régen, merthogy régen is ünnepelték a finnek az őszi-télfordulót. Ez volt a kekri. A kekri szó régies kifejezés, a betakarítás befejezésének és a munkaév végének őszi ünnepére utal, melynek gyökerei az évezredes európai mezőgazdaságban gyökereznek. A mezőgazdaságon alapuló finn társadalomban fontos időszak volt ez, a betakarítás végetér, a szabadtéri legeltetés és az állatok őszi levágásának időszaka lezárul. Az ünneplésnek nem volt kötött időpontja, többnyire szeptember 29 - november 6. közé esett. A falusi szüreti mulatságra az egész közösség hivatalos volt, mindenki, aki a munkákban részt vett, de még a halottakat is szívesen látták. Szüreti ételeket, sült húsokat, pl. báránysültet, kolbászféléket, gyökérzöldségeket, kásaféléket fogyasztottak, és friss kenyér is került az ünnepi asztalra. Mindenből bőséges volt a kínálat, mivel az élelmiszer kifogyása rossz előjel lett volna a következő évi termésre nézve. Alkoholt is bőségesen fogyasztottak, sört is főztek. A kekrin táncoltak, mulattak, az idősek történeteket meséltek a fiataloknak, és beöltözős játékokat játszottak. Az ünnepségek főszereplője volt a kekripukki, a szalmából készített bakkecske, amit a közösség egyik – valamiben kitűnő – férfi tagja őrzött. Az egyház tiltotta a pogány szokást, így elvesztek az ünnepséghez kapcsolódó versek, dalok. Manapság Kajaaniban építenek kekripukkit egy fesztivál keretében, amelyet azután az ünnepség végén elégetnek. A játékok fontos része volt az ősöknek való hódolat, a halottak szellemének a vendégül látása, pl. felfűtötték nekik a szaunát, megterítették nekik az asztalt. Először a holtak szellemei szaunáztak (a vendégek) végül a háziak. A szellemek között nyugtalan holtak is előfordulhattak, az ő távol tartásukra gyertyát égettek, vagy a karórépa belsejét faragták ki lámpásnak. 

Kekripukki vagyis szalmából készült bakkecske Kajaaniban (Kép: : Jarkko Remahl / Yle)

A szüreti mulatság a városiasodással és iparosodással kezdett háttérbe szorulni, és elveszítette jelentőségét. Legtovább Kelet-Finnország területén őrződött meg.

Az utóbbi évtizedben, ha lassan is, de Finnországba megérkezett a halloween, a finnek ugyanis sokáig nem tudták eldönteni, legyen-e ez az ünnep vagy sem. A fiatalok körében népszerű beöltözés, az ijesztgetés és a töklámpások a kekrivel közös gyökerekre utalnak. 

Tökfélék egy finn kertben (kép: kaleva.fi, Eeva Mattila) 

Különösebb ételeket ilyenkor nem fogyasztanak, leszámítva a vicces halloweeni süteményeket vagy aprósüteményeket. A szezonális zöldségek fogyasztása viszont egész ősszel jellemző, és az utóbbi időben hangsúlyt is kap. A tök is kedvelt zöldséggé vált az utóbbi években, korábban a magyar sütőtök nagyon hiányzott, de itt nem lehetett kapni az üzletekben. Mára olyan sokféle változata jelent meg, hogy lassan nehéz is kiigazodni. A sütni való tök mindenféle formában finom és egészséges, most egy finom saláta receptjét hoztam. A téli salátaevés Magyarországon nem jellemző, éppen ezért is ajánlom mindenkinek, próbálja ki. Egy finom sült hús mellé nem hétköznapi köret, gyorsan elkészül, és még ezt az alábbi salátát is bővíthetjük: ha szeretnénk, tehetünk bele kvinoát, napraforgó- és tökmagot, gyökérzöldségeket, pl. sült céklát, batátát, sárgarépát.  

Sütőtök-feta saláta (Kurpitsasalaatti)

Elkészítési idő:

Hány adagra elég?

Hozzávalók:

• Vinagrette mártás
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál balzsamecet
  • 0.5 evőkanál méz
  • gramm só, bors
• Saláta
  • 1 kiló sütni való tök
  • 10 deka fetasajt
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 0.5 teáskanál bors
  • 0.5 teáskanál só
  • 20 dekagramm salátakeverék, pl. rukkola, lollo rosso
  • 1 deciliter vörös-áfonya (friss v. fagyasztott) vagy gránátalma-mag
  • 1 deciliter dió

Leírás: