Rokon népünk konyhájában címmel jelent meg a szakácskönyvem a 2000-es évek közepén, miután hét év finnországi tartózkodás után megismertem az ország gasztronómiát. Nem mondanám, hogy azonnal, de lassan, hosszú évek folyamán beleszerettem ebbe a kicsit különleges, mégis egyszerű konyhába. Az elején csak saját magamnak gyűjtögettem a finn barátaimtól kapott recepteket, majd örömmel osztottam meg családtagjaimmal, barátaimmal, akik közül egyre többen kezdtek érdeklődni a finn ételek iránt. 

A szakácskönyv borítója

Egy idő után úgy éreztem, jó lenne többet elmondani a finn gasztronómia történetéről, a területi különbségekről, az egyes tájjellegű ételekről vagy éppen az étkezési szokásokról. Szerettem volna egy képes, receptekkel  kiegészített gasztronómiai utazást tenni Finnországban. Akkoriban kevés szakácskönyv szólt a finn konyháról, - többnyire az északi országok gasztronómiájával vették egy kalap alá - sőt sokan, a külföldiek, becsmérlően beszéltek a finn ételekről. Én szerettem volna bemutatni, hogy itt is vannak rejtett kincsek, finomabbnál finomabb ételek. 

Nem tudhatjuk, hogy a gasztronómia mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy Finnország a világ legboldogabb országaihoz tartozik (az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) 2020-as világjelentése szerint). Az biztos, hogy a gyerekek már kicsi koruktól kezdve ismerkednek a finn ételekkel otthon és az óvodai menzán, majd ezt követi az iskolai étkezés (lásd korábbi bejegyzések). Az ételek manapság már egészségesek, kevésbé zsírosak, sok zöldséget, helyben termett élelmiszert használnak. A fűszerezés enyhe, nincsenek erős ízek, jellegzetességek, inkább a nyersanyagok íze dominál, talán emiatt tűnik a fűszeresebb ételekhez szokottaknak íztelennek az ételek. Sokszor a finneknek azonban az egészségesebb táplálkozás fontosabb, mint az étel élvezete, vagyis az ételek ízletessége. Csakúgy mint régen, amikor az étkezés nem elsősorban élvezet volt, hanem energiát adott a napi munkához.

Megismerhetjük az egyes régiók tipikus ételeit

Finnországban a tiszta természet, a tengerek és a tavak, az erős paraszti gyökerek a hagyományos étkezési kultúra meghatározói. Ezekből mára a halak, a vadak és az erdőben található bogyók valamint gombák jelentősége maradt meg. Sok halat fogyasztanak, ezeket többféleképpen készítik el (sózva, füstölve, főzve, sütve). Mindenkinek joga van horgászni szabadon, gombát, bogyót gyűjteni az erdőkben, amelyből nincs hiány, és még a nagyvárosokban is közel van a természet. Igyekeznek is hasznosítani ezeket a vadon termő és értékes nyersanyagokat a gasztronómiában, ilyenkor például ősszel megjelennek az éttermek étlapjain a vadételek, a jávor- és rénszarvashúsból készült ételek. A vadhúsok mellé előszeretettel készítenek gombából, vörös- és tőzegáfonyából mártásokat.  

Halfajták és elkészítési módjuk

Könyvemben bemutatom a tradicionális finn konyha gyökereit, a tájjellegű különbségeket, pl. a kenyérkészítés szempontjából. A finn régiók megkülönböztetésének ugyanis a legegyszerűbb módja, ha a kenyérkultúrájukat hasonlítjuk össze. Északon puha, kelesztés nélküli lepénykenyeret, nyugaton száraz, savanyú rozskenyereket (amelyeket egy rúdon tartva tároltak), keleten puha rozskenyeret és pirogokat, a szigeteken és a déli, part-menti területeken édeskés, évekig eltartható fekete kenyeret sütöttek. Hihetetlen nagy kenyérválasztékukra joggal lehetnek büszkék ma is, sőt egyre nagyobb a választék a boltokban. 

A kenyérválaszték bőséges 

Az ünnepek nagyon fontosak egy nép életében, amely olyan vidéken él, ahol az év nagy részében sötétség és hideg uralkodik. A naptári ünnepnapokon kívül számtalan zászlós ünnep van, a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal, hagyományokkal, valamint ételekkel, amelyeket könyvemben is bemutatok.

 A gyümölcsös pitéket kávé mellé kínálják, a receptek népszerűek

A finneket nyugodt és békés emberekként ismerik. De az kevésbé ismert, hogy ők fogyasztják a legtöbb kávét a világon. A kávéivás valóságos szertartássá fejlődött a finnek életében, amihez fontos szokások, rituálék, szabályok kötődnek, nem is beszélve a csak kávéhoz fogyasztható süteményekről. Megismerkedhetünk finomabbnál finomabb édességekkel, gyümölcspitékkel és tortákkal, egyszerű kalácsok és vajas sütemények készítésével. Megtudhatjuk, milyen a finn svédasztal. A könyvből számtalan ötletet meríthetünk ünnepeink érdekessé és változatossá tételéhez, új ételek kipróbálásához.

Bár a finn konyha is folyamatosan fejlődik, egyre több nemzetközi hatás éri, a régi megszokott ételeiktől  - mint a karéliai ragu, a lazacleves, vagy az áfonyás rozsos pite -  az emberek érthető módon nehezen válnak meg, nagyon büszkék rájuk, és receptjeiket megőrzik. 

Én is igyekeztem a könyv receptgyűjteményébe olyan egyszerű, főként hétköznapi finn ételeket válogatni, amelyek Magyarországon is kapható alapanyagokból elkészíthetők. Remélem a kezdő szakácsnak sem okoz nehézséget a recepteket megvalósítani. Az évek folyamán sok visszajelzést kaptam, hogy már számtalan finomság készült a könyvből. Ezért szívből tudom ajánlani a könyvet a magyarországi finn barátoknak és a finnországi magyaroknak. Remélem lesznek olyanok, akiket rabul ejt ez az ország a gasztronómiáján keresztül (is), nekik a nyelvtanuláshoz a könyv végén található kis szószedet hasznos segítséget nyújt. 

Pente Bernadett: Rokon népünk konyhájában. Nyíregyháza, 2006.

Hol kapható?

Jó hír, hogy a könyv még mindig kapható, bár magánkiadásban jelent meg, ezért sajnos könyvesboltban nem, csak online rendelhető. 

Szeretnél egy példányt magadnak, vagy ajándékba családtagoknak, barátaidnak? Írj nekünk a finnkonyha@gmail.com emailcímre és máris küldjük a könyvet!