Mit esznek a gyerekek a finn óvodákban?

2020. október 16. - Finnkonyha

Az iskolai étkezésről szóló bejegyzés után most nézzük mit esznek a gyerekek a finn óvodákban. Elsősorban a saját tapasztalataimról írok, amit a gyerekeim óvodájában láttam.

Finnországban nincs külön bölcsőde. Az óvodába (päiväkoti) kb. 10 hónapos kortól 6 éves korig járhatnak a gyerekek (nem kötelező), majd utána jön az egy éves előkészítő iskola (sokszor helyileg ez is az óvodához tartozik, kötelező). Az ovi nem ingyenes, a jövedelem és az igénybe vett szolgáltatások alapján (hány órát tölt ott) kell fizetni érte. Az alacsonyabb jövedelműeknek kevesebbet, a magasabb jövedelműeknek többet kell fizetni. A második, harmadik gyermek után már arányosan kevesebb a díj. Magánóvodák is szép számmal vannak, ahogy családi magánvállalkozások is. A magánóvodákat is a város felügyeli. Az óvodai étkezés ingyenes.

Az óvodai étkezés Kép: syohyvaa.fi

Az óvodai étkezési ajánlásokat is természetesen az Állami Táplálkozási Tanácsadó Testület állítja össze, csakúgy, mint az iskolai ajánlásokat. Amennyiben a gyerek egész napot tölt az óvodában, három étkezésben részesül. A finn gyerekek többsége a reggeli előtt érkezik, ami 8-8.30 között van. Természetesen lehet otthon is reggelizni, ha valaki később szeretne érkezni. Általában a reggelit és az uzsonnát az óvoda konyháján készítik el, míg az ebéd egy iskolából vagy központi kifőzdéből érkezik. A reggeli többnyire - váltakozva, hol vízben, hol tejben főtt - kásaféle: tejberizs, tejbegríz, zabkása vagy négyféle gabonából készülő kása. Említettem már, hogy a finn felnőttek is szívesek esznek kását, mert egészséges. A kása mellé a nagyobbak - 3 éves kor felett - kapnak még egy szelet vajas kenyeret - teljes kiőrlésű- vagy rozskenyeret vagy félbarna zsemlét, váltogatva - sajttal vagy sonkával és pár szelet zöldséggel: uborka, paprika, paradicsom. Többnyire reggelire van egy kis gyümölcs is, pl. alma, körte, narancs, szőlő stb. Péksüteményeket nem adnak az óvodában. Ünnep közeledtével a gyerekek az óvó néni segitségével kis kalácsot (pulla), muffint vagy kekszet készíthetnek. Ilyenkor a menzán is az ünnepekre jellemző ételek kerülnek terítékre. A gyerekek születésnapját azonban általában sütemények, torta és cukorka nélkül ünneplik, inkább énekkel, játékokkal, rajzokkal. Nem szokás az óvodába tortát, süteményt vagy kekszet vinni.

Az ebéd 11-12 óra között van, és hasonló az iskolásokéhoz. Egy főételt, plusz friss zöldségfélét - salátát, reszelt sárgarépát, uborkát kínálnak. Kenyér, tej, kefír és víz jár még az étkezéshez. Az óvó nénik segítenek kiadagolni az ételeket a kisebbeknek, a nagyobbak saját maguk szedhetnek, a salátafélékből is választhatnak. A gyerekek viszik az asztalhoz a tálcát, maguk kenik meg a kenyeret, ők viszik vissza és szortírozzák a koszos edényeket. Az étkezés barátságos, jó hangulatú, még ha néha nagy kihívást is jelent a gyerekeknek. Mindent meg kell kóstolni, ez az alapszabály, s erre bíztatnak az óvó nénik. Étkezés után fogmosás nincs, helyette 1 db xylitol pasztillát (tablettát) kapnak, amit elszopogathatnak. Finn fogorvosi kutatások ugyanis kimutatták, hogy a 100%-os xilit rágógumi vagy szopogatható tabletta csökkenti a lepedéket (plakkot) a fogakon. A fogszuvasodást megelőzendő ajánlott naponta 2–3 alkalommal elszopogatni egy-egy tablettát az étkezés után. Ezt már egészen kisbabakorban, a szilárd ételekkel való ismerkedéssel egyidőben ajánlják bevezetni.

Egészséget az ételekből! Az egészséges menü képe. Kép: ruokavirasto.fi

A gyerekek a délelőtt felét kint töltik az udvaron, a másik felét benti játékkal és rövid ideig tartó foglalkozásokkal. A mi városunkban előírás, hogy a nap felét a szabad levegőn kell töltenie a gyereknek. Az udvari játékok mellett hetente kirándulnak a közeli erdőbe. Ez a gyerekeknek nagy élmény, ilyenkor ismerkednek a természettel, bogyót szednek. A kirándulás legjobb pillanata pedig a piknik: leülnek egy padra és megeszik az otthonról hozott kis elemózsiát. Erre a szülők előre készülnek, az óvónők jelzik, ha másnapra kell csomagolni ennivalót. Ha valaki mégis elfelejti, az sem gond, megoldják az óvoda konyhájából. Meghatározzák azt is, mi lehet az uzsonnás dobozban: egy kis vajas kenyér (egy kis szelet kenyér, félbehajtva) és egy kis gyümölcs. Sem keksz, sem tej- vagy müzliszelet, vagy más édesség nem lehet. Ezeket a szülők mindig tiszteletbe tartják.

Óvodások erdei pikniken. Kép: Timo Leponiemi / Yle (yle.fi)

Az uzsonna a következő étkezés az ebéd után, kb. 14 órakor. Ez többnyire natur joghurt vagy túrókrém, gyümölcsös kása, gyümölcs-zselé, valami kanalazható. Nyáron ha meleg van, néha jégkrémet is kaphatnak.

Az innivaló mindig tej, kefír vagy víz. A tejből vagy savanyú tejtermékből a finn táplálkozási kutatók ajánlása szerint kb. fél litert ajánlott fogyasztaniuk az ovis gyerekeknek. Teát nem isznak, a gyerekek nem is igazán ismerik. Kakaót az óvodában biztosan nem kapnak soha, de néha a kirándulásra otthonról hozhatnak magukkal, főleg télen. Merthogy télen is kirándulnak ám az erdőben, sőt még esőben is!

Otthon aztán már a szülő felelőssége, mit kínál a gyermeknek. Többnyire a családok 17 órakor vacsoráznak, vagy amikor mindenki hazaért. A vacsora után a gyerekek még esznek lefekvés előtt egy kis kását vagy joghurtot és aztán jöhet a pizsamaosztás!

Azért sajnos Finnországban is megfigyelhető volt, hogy a 2000-es években jelentősen romlottak a gyermekek étkezési szokásai: sok édességet, cukros üdítőt fogyasztottak, sok sós és feldolgozott ételt ettek. Valamit tenni kellett, s rájöttek, hogy mivel a gyermekek étkezési szokásait leginkább a családi hátterük határozza meg, ha változás történik, az hamarabb (és jobb esélyekkel) fog az iskolai környezetből elindulni, mint otthonról.

A finn kormány 2009-ben úgy döntött, támogatja a WHO által meghírdetett SAPERE programot, amely az étkezéssel kapcsolatos ismereteket különleges módszerekkel igyekszik átadni a legfiatalabbaknak. A SAPERE módszer az érzékszerveken keresztüli megtapasztaláson és gyakorlaton alapul, valamint az önálló tanulmányozáson alapuló ismeretszerzést hangsúlyozza. Arra buzdítja az óvodásokat és a kisiskolásokat, hogy saját maguk alkossanak véleményt az egyes ételekről és alapanyagokról, teret engedve kreativitásuknak. A legfontosabb alapelv, hogy a gyermekeket meg lehet tanítani az étkezés élvezetére, amivel együtt életre szóló egészséges étkezési szokásokat is ki lehet bennük tudatosan alakítani. Játékos, valamennyi érzékszervet igénybe vevő feladatokkal érdemes ösztönözni a kisgyermekeket arra, hogy felfedezzék az alapanyagokat: például, hogy hogyan roppan a rozsszelet, milyen egy érett barack vagy málna textúrája. Így a gyermekek közelebbről ismerhetik meg ételeiket, és elkezdenek érdeklődni az iránt, hogy azok honnan származnak. Ennek segítségével már egészen fiatal korban elsajátítható egyfajta tudatosság, és elkerülhető, hogy a gyerekek ne tudják, hogy mi a kapcsolat tej és tehén vagy tyúk és tojás között. Ez a módszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a finn kormány 2014-ben már az ország minden óvodájára kiterjesztette az alkalmazását.

Az alábbi videóval egy kicsit bepillanthatunk a finn óvodai étkeztetésbe (sajnos csak finn és svéd nyelven elérhető):