A bogyós gyümölcsök rendkívül egészségesek, energiatartalmuk alacsony, s tele vannak vitaminokkal. Ráadásul ingyen van, a finn erdőkben évente 500-1000 millió kiló bogyós gyümölcs terem, amelynek csak tizedét szedik le. Pedig igyekszik mindenki kivenni a részét belőle, még mi is, akik nem is vagyunk tősgyökeres finnek. Vödör a kézbe, bogyószedő fésű (merthogy speciális eszközzel szedik, nem ám kézzel) és gumicsizma. Ja, és szunyogriasztó krém, vagy spray, bármi, ami hatásos a szúnyogok ellen. Ha a szúnyogokat nem számoljuk, egész kellemes napot tölthet az ember a szabadban, hasznos elfoglaltsággal.

Kép: www.allaboutlapland.fi

Egy felmérés szerint a finnek kétharmada jár bogyót szedni nyáron. Ennek ellenére a hivatásos bogyószedők száma kevés, és a nagy termés leszedéséhez külföldi - többnyire Thaiföldről és Ukrajnából érkező - bogyószedőket is foglalkoztatnak. Idén, a koronajárvány miatt nem tudtak külföldi munkaerőt fogadni csak kis számban, ezért nagy kérdés volt, ki fogja leszedni a termést, és vajon mennyi marad az erdőben. Így most a helyieknek maguknak kell szorgoskodniuk, s majd csak ősszel fogjuk látni, mennyire sikerült.  

Finnországban mindenhol közel van az erdő, bogyót még a nagyvárosok erdeiben is találhatunk, de a legjobb bogyótermő helyek természetesen az érintetlen környezetben lévő, pl. a nemzeti parkokban található területek.  A bogyószedés ráadásul alapvető emberi jognak számít Finnországban, vagyis bárki szedhet bármelyik erdőben bogyót és gombát saját felhasználásra. Ha valakinek nincs ideje bogyót szedni, a piacokon vásárolhat többfélét. 

Június végétől érik először a legkedveltebb bogyós gyümölcs, az eper. Ennek a szezonja idén a sok esőzés miatt rövid volt, de már követi is a következő gyümölcs, a mocsári hamvas szeder. Több neve van: hilla, lakka, suomurain, mind egyet jelent (latinul Rubus chamaemorus).  Finnország aranyának is nevezik, a legértékesebb finn gyümölcs. Főleg Közép- és Észak-Finnországban terem, s már a nevében is benne van, hogy mocsaras-erdős területeken nő. Nehéz leszedni, mivel nehéz hozzáférni az apró bokrokhoz, és ezt kézzel kell szedni, nem lehet bogyószedő eszközzel, mert a bogyók könnyen összetörnek.  A nagy érett bogyók aranysárgák, magvasak, kissé fanyar ízűek. Emiatt általában cukorral dolgozzák fel, zselé, likőr, kompót készül belőle. Nagyon gazdag C-, E-, A-vitaminban, antioxidánsokban és különböző nyomelemekben. Idén különlegesen jó a termés, érdemes szedni és megkóstolni, ha valakinek van lehetősége rá.  

Rubus chamaemorus

Hilla, lakka, suomurain - finnül több neve van

magyarul mocsári hamvas szedernek hívhatjuk (kép: Arktiset Aromit Oy)

A mocsári hamvas szeder igen értékes, (a piacokon az ára is igen magas) éppen ezért többnyire ünnepi desszertekbe kerül,  születésnapi torták tölteléke, vagy karácsonyi desszertek készülnek vele. Hagyományos módon az un. leipäjuustoval vagyis a kenyérsajttal kínálják, ami egy sajtféle. 

 Mocsári hamvas szeder kenyérsajttal tálalva (kép: ruokatieto.fi)