Szeptember 4-e a finn ételek napja. A hagyományos finn ételek még mindig nagy népszerűségnek örvendenek mind a finnek, mind a Finnországban megforduló külföldiek körében: a karéliai ragu, a lazacleves vagy a rénszarvaspörkölt méltán vannak jelen az ünnepi asztalon. De ezek mellett megjelentek, s egyre nagyobb teret hódítanak az új innovációk a gasztronómiában, ilyenek például a vegán ételek és az alternatív fehérjékből készülő ételek. Mivel minden, amit megeszünk, hatással van az éghajlatra, ezt szem előtt tartva a finn élelmiszeripar-fejlesztők olyan fenntartható élelmiszer-megoldásokat keresnek, amelyek mind a környezet, mind az emberek számára hasznosak. A fenntarthatóság a közelmúltban kissé divatos kifejezéssé vált, de a jelenleg zajló járvány arra kényszerített minket, hogy kritikusan figyeljünk a környezetünkkel való kölcsönhatásra. Az ételeinknek, amelyeket megeszünk, döntő szerepük van. Finnország folyamatosan halad az egészséges és bolygóbarát tápláléklánc felé, több szinten is kiemelve a fenntarthatóság fontosságát: az összetevőktől kezdve a termékek csomagolásáig.

Fenntartható megoldásokra ösztönöznek a termelésben és a beszerzésben is: igyekeznek az embereket arra bíztatni, hogy hazai, sőt helyben termelt vagy termett alapanyagokat használjanak és fogyasszanak. Ez nem is nehéz, hiszen mindent kedvelnek, amit a természet ad, a vizek és az erdők, például Finnországban alanyi jog a vadon termő bogyók és gombákat szedése. Virágzik a városi gazdálkodás is: sokan kis területen, hobbikertekben termesztenek zöldségeket, fűszernövényeket.

A finn kutatók keresik az új, ígéretes fehérjeforrásokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a fogyasztók állati fehérje bevitelének csökkentéséhez és az állattenyésztés okozta környezeti terhelés enyhítéséhez. Érdekes módon a húspótlókkal gyakran olyan embereket céloznak meg, akik nem feltétlenül vegetáriánusok vagy vegánok. Ezek a finn ételek arról szólnak, hogy változatosságot vigyenek a tányérra, és segítenek az embereknek étrendjük kiegyensúlyozottabbá tételében. A rovarokból származó fehérjék terén több termékcsaládot is kifejlesztett egy turkui cég, de ezek kevésbé váltak népszerűvé, mint a növényi fehérjék. A zab-, fava-bab- és borsófehérjék népszerűségének oka, hogy ezekből ugyanazokat az ételeket, és ugyanúgy lehet elkészíteni, mint a hússal készült ételeket, viszont sokkal kevésbé terheli meg a gyomrot és a környezetet. 

Az utóbbi évek legnagyobb áttörése és sikere a tépett zabnak volt. (Kép: Paulig group)

Zabból készült fasírtok a hamburgerhez (https://goldandgreenfoods.com/ )

A világ vezető tejipari újítója, a finn Valio cég  egy tejfehérjéből készült termékkel forradalmasítja a mindennapi főzést, amely a hús finom egészséges alternatívája. A termék nem tartalmaz laktózt, glutént és tojást. A tejben található gazdag, kiváló minőségű fehérjéből áll, amelynek magas a tápértéke. Alacsony a cukor- és sótartalma, gazdag természetesen előforduló kalciumban, B12-ben és cinkben. Elkészítése könnyű, számos olyan termékhez passzol, amely csirkéből áll, íze és textúrája hasonló a csirkéhez, vagy darált húshoz. 

Tejfehérjéből készült húspótló a Valio cég terméke (Kép: valio.fi)

S ez csak néhány a sok finn élelmiszeripari újdonságok közül, amelyek az utóbbi évtizedben születtek. További innovációkról itt olvashattok angolul: https://www.goodnewsfinland.com/feature/finland-feasts-on-sustainable-foods-for-the-future/?fbclid=IwAR02iPoN_vaxeH0CdG2sqzSZf1IMl8gJxTqkUJyGL3WofaVg0SfMdqVNJD4

Talán nemsokára Magyarországon is megkóstolhatjuk majd ezeket.